Amit egy bank megkérdez, az nem vélemény, hanem törvényi kötelezettség
A bejelentkezéskor vagy hitelkérelemkor a bank olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket törvény szerint köteles feltenni. Annak ismerete, hogy melyik törvény írja elő, megmagyarázza, miért nincs benne rugalmasság.
Két forrás, kétféle kérdés
Egy rész a Kereskedelmi Nyilvántartási Törvényből származik, és arra vonatkozik, amit rólad nyilvánosan rögzítettek: a pénzügyi kimutatás benyújtásra került-e, helyes-e a bejegyzés, kik az igazgatók.
A másik rész a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Törvényből származik. Kik az összes végső kedvezményesi. Van-e közöttük politikai személy. Az eszközvetítő vagy egy igazgató szerepel-e szankciós listán.
Miért nem lehet ebben egyezkedni
Mert a bank nem hagyhatja ki az ügyfél-átvilágítást. Ha egy válasz elmarad, az eredmény nem az, hogy vár az üggy, hanem az, hogy az ügyfélkapcsolat nem jöhet létre vagy nem folytatható. Ez a bank számára nem választás.
Hol szokott elakadni
Az UBO-adatnál, ha a tulajdonosi szerkezet többrétegű: végső kedvezményes személyét többes részvénytulajdonos esetén nem lehet egy sorban meghatározni. És a pénzügyi kimutatásnál — egy késedelmes benyújtás minden olyan nyilvántartásban feltűnik, amelyet a bank megkérdez.
Ki van mögötte
A supplia.eu a Point2Create BV szolgáltatása, Energieweg 1, 3133 EB Vlaardingen (KvK 63324547). Kérdéseit küldhet a office@supplia.eu.